-Tudod, hogyan születik a gyerek? –kérdi Béluska a nõvérétõl.
-Nem, és te?
-Én sem. De te egyszer majd megtudod, én pedig soha.
-Miért nem?
-Mert én addig majd a folyosón sétálok.

-Pincér! Egy légy van a levesemben!
-Pszt! Ne zajongjon, a tányér szélén a … pók mindjárt elkapja.

A mennyország kapujában száz nõ vár bebocsátást. Szent Péter sokkalja a létszámot, s a kö-vetkezõt mondja: -Sokan vagytok! Csak az jöhet be, aki nem csalta meg a férjét! Erre kilenc-venkilenc nõ sarkon fordul és elindulnak!
-Hé, a süketet is vigyétek!

-Pistike, mondj egy kétjegyû számot! – kéri a tanító néni.
-Huszonnyolc.
-Jó. Most mondd fordítva!
Pistike hallgat. Hát nyolcvankettõ, te csacsi!
-Ferike te is mondj egy kétjegyû számot!
-Harminckilenc.
-Jó. Mondd fordítva!
A gyerek hallgat
-Ne butáskodj! Hát kilencvenhárom. Móricka, te is mondj egy kétjegyû számot!
-Rajtam nem fog ki a tanító néni: harminchárom!

Farsang van az iskolában, és a tanító néni végignéz az osztályon, hogy ki, minek öltözött be.
-Zolikán korona van, meg palást, tehát õ király. Juliskának szárnya van, meg varázspálcája, õ biztos tündér. Amikor odaér Jenõkéhez, látja, hogy nagy csillag van a fejére ragasztva, egy kötéllel pedig hatalmas csavart vonszol maga után. Megkérdezi: -Jenõke, te minek öltöztél?
-Csillagfejû csavarhúzónak!

Ez volt az utolsó mondata valakinek:
Tehát a zöld-sárgában van a 220V, és ez a fekete a védõföld...

-Hová ül a százhatvan kilós ember a moziban?
-???
-Ahová akar!

Ül a magyar, az ukrán meg a román építõipari munkás a tetõn, és kicsomagolják a reggelit.
- Már megint kolbászos szendvics! - sóhajt a magyar.
- Már megint sajtos szendvics! - sóhajt az ukrán.
- Már megint vajas szendvics! - sóhajt a román.
Másnap megint reggeli bontás.
- Már megint kolbászos szendvics! - bosszankodik a magyar. - Ha holnap is ez lesz, leugrom!
- Már megint sajtos szendvics! - dühöng az ukrán. - Ha holnap is ez lesz, leugrom!
- Már megint vajas szendvics! - mérges a román. - Ha holnap is ez lesz, leugrom!
Következõ napon leülnek megint.
- Már megint kolbászos szendvics! - sóhajt a magyar és leugrik.
- Már megint sajtos szendvics! - sóhajt az ukrán és leugrik.
- Már megint vajas szendvics! - sóhajt a román és leugrik.
Az özvegyek zokognak a síroknál.
- Nem értem! Ha tudtam volna, hogy elege van a kolbászos szendvicsbõl, mást csináltam volna neki! - bõg a magyar fe-leség.
- Nem értem! Ha tudtam volna, hogy elege van a sajtos szendvicsbõl, mást csináltam volna neki! - rí az ukrán feles&eacu te;g.
- Nem értem! Mindig maga csinálta a szendvicseit! - zokog a román feleség.