- Már megint kolbászos szendvics! - sóhajt a magyar.
- Már megint sajtos szendvics! - sóhajt az ukrán.
- Már megint vajas szendvics! - sóhajt a román.
Másnap megint reggeli bontás.
- Már megint kolbászos szendvics! - bosszankodik a magyar. - Ha holnap is ez lesz, leugrom!
- Már megint sajtos szendvics! - dühöng az ukrán. - Ha holnap is ez lesz, leugrom!
- Már megint vajas szendvics! - mérges a román. - Ha holnap is ez lesz, leugrom!
Következõ napon leülnek megint.
- Már megint kolbászos szendvics! - sóhajt a magyar és leugrik.
- Már megint sajtos szendvics! - sóhajt az ukrán és leugrik.
- Már megint vajas szendvics! - sóhajt a román és leugrik.
Az özvegyek zokognak a síroknál.
- Nem értem! Ha tudtam volna, hogy elege van a kolbászos szendvicsbõl, mást csináltam volna neki! - bõg a magyar fe-leség.
- Nem értem! Ha tudtam volna, hogy elege van a sajtos szendvicsbõl, mást csináltam volna neki! - rí az ukrán feles&eacu te;g.
- Nem értem! Mindig maga csinálta a szendvicseit! - zokog a román feleség.