A középkorú hölgy egy belvárosi étteremben így szól a pincérhez: -Kérem szépen, fõúr! Megkérdezhetném, hogy mióta dogozik itt?
-Épp egy hete – válaszol udvariasan a férfi.
-No, akkor biztosan nem ön az, akitõl a… bécsi szeletet rendeltem.

Ubul a nagymamának. -Nagyi nem láttad a tablettámat, az van ráírva, hogy extasi?
-Francba a tablettáddal. Inkább azt mond meg, hogy nem láttad-e a sárkányt a konyhában.

Jancsi és Juliska Tell Vilmost játszanak az erdõben. Juliska fején van az alma. Jancsi céloz... zutty a nyílvesszõ Juliska bal szemében landolt. Jancsi: - Haragszol Juliska? - Nem. - Játszunk tovább? - Persze. Jancsi megint céloz, majd a nyílvesszõ Juliska jobb szemében landolt. Jancsi: - Haragszol??? - Nem!!! - Játszunk tovább?? - Háááát én játszanék, de anya azt mondta, ha besötétedik, menjünk haza!!!!!!

Baloghné újabb gyógyszeradag receptjére vár a háziorvosi rendelõben. –Hogyan adta be a kedves férjének az altatót, amit a múltkor felírtam neki? – kérdezi tõle a doktor.
-Ahogy a szomszédasszony mondta, minden két órában. El sem tudja képzelni, milyen nehéz volt…mindig újra felrázni.

-Jucika, maga olyan ügyes, kedves beteg ápoló volt, miért ment el mégis rendõrnek? – kérdezi a szomszédasszonytól Benedek.
Mire Jucika így felel: -Tudja, amíg nõvérként dolgoztam, mindig a betegnek volt igaza. Most… meg mindig nekem.

Milyen valójában a házasság?
- Olyan, mint egy sivatagi délibáb. A távolban paloták, pálmák, tevék látszanak. Aztán amikor közelebb érsz, akkor eltûnik a palota, a pálmák, és kettesben maradsz a tevével.