Két barátnõ találkozik a Váci utcán.
-De ki vagy nyalva drágám!
-Úristen, kívülrõl is látszik?

Az úr a virágáruslányhoz: -Hogy adod a virágokat kicsikém?
-Ráadásnak!

-Miért vagy ilyen szomorú Jenõ?
-A barátnõm..
-Csak nem halt meg?
-Á, akkor legalább tudnám hol fekszik…

-Pistike, mondj egy kétjegyû számot! – kéri a tanító néni.
-Huszonnyolc.
-Jó. Most mondd fordítva!
Pistike hallgat. Hát nyolcvankettõ, te csacsi!
-Ferike te is mondj egy kétjegyû számot!
-Harminckilenc.
-Jó. Mondd fordítva!
A gyerek hallgat
-Ne butáskodj! Hát kilencvenhárom. Móricka, te is mondj egy kétjegyû számot!
-Rajtam nem fog ki a tanító néni: harminchárom!

-Nagyon kedves, hogy visszahozta a sétapálcámat! Jutalmul magának adom. A gombja ezüst-bõl van, bármelyik kereskedõ szép pénzt adna érte.
-Nem ad, uram! Már megpróbáltam.

-Egészen elhízik a kutyája! – mondja az állatorvos a gazdinak.
-Többet kellene mozognia!
-Mozog éppen eleget!
-És mégis mit csinál?
-Evés közben állandóan csóválja a farkát.

Farsang van az iskolában, és a tanító néni végignéz az osztályon, hogy ki, minek öltözött be.
-Zolikán korona van, meg palást, tehát õ király. Juliskának szárnya van, meg varázspálcája, õ biztos tündér. Amikor odaér Jenõkéhez, látja, hogy nagy csillag van a fejére ragasztva, egy kötéllel pedig hatalmas csavart vonszol maga után. Megkérdezi: -Jenõke, te minek öltöztél?
-Csillagfejû csavarhúzónak!

-Úgy látom, ön túl sokat ül – mondja az orvos a páciensnek.
-Valóban, most szabadultam, ugyanis bankrablásért ültem másfél évet.