Fiatal házaspár nyaral a tengerparton egy elhagyott villában. Két hétig élvezik a helyzetet, de a harmadik hét elején kezdik unni, hogy örökké kettesben vannak. Egy este kint üldögélnek a parton, és fura égi jelenségre lesznek figyelmesek. Fényes pont közeledik, egyre nagyobb és vakítóbb lesz, aztán kibontakoznak egy szokatlan formájú ûrhajó körvonalai. A különös jármû ott landol a tengerparton. Emberszabású pár lép ki belõle. Kiderül, hogy barátságos marslakók, akik ráadásul folyékonyan beszélik a földi nyelveket. A házaspár meghívja õket a villába, együtt vacsoráznak, iszogatnak, és a távolról érkezett jövevényeknek nagyon ízlik a földi nedû. A hangulat felforrósodik, táncolnak, és amikor már éjfél felé jár az idõ, úgy döntenek, hogy párt cserélnek: a földi fiatalasszonyt izgatja, hogy milyen lehet egy marslakó férfi, a férjét pedig, hogy mit tudhat az ágyban a marsbéli nõ. Mikor a földi fiatalasszony elmegy szobára, csalódottan látja, hogy partnerének enyhén szólva is miniatûr a férfiassága.
- Ez nem probléma! - vígasztalja jövevény, és megcsavarja a saját fülét, mire csodák csodája, növekedni kezd a kifogásolt testrész.
Másnap együtt reggelizik a földi házaspár. Az asszony látja, hogy férje teljesen kimerült.
- Mit szólsz? - kérdi lelkesen. - Csodásak ezek a Marslakók!
- Inkább azt mondanám, hogy furcsák. Egyszerûen fogalmam sincs, mit élvez azon ez a marsbéli nõ, hogy egész éjszaka a fülemet csavargatja.